Az AC Villám Focisuli és Futsal Club felnőtt csapata különösebb tervek nélkül célozta meg a Balatont. Tökéletes volt az időjárás egy effajta sporteseményhez. Reggel 9-kor még harmatos volt a fű, a hőmérséklet húsz fok körül alakult. A napsugarak igyekeztek áthatolni a viszonylag vékony felhőtakarón, ám totális ragyogás nem tudott kialakulni. Néhány csapat már megkezdte a bemelegítését az első meccsekre: egyesek kőkemény kapura lövésekkel hozták formába magukat, mások a pálya mellett, a korlátnak támaszkodva várták a kezdő sípszót. A nevezési lapok, valamint jegyzőkönyvek kitöltése, no meg a kötelező csapatfotók elkészülte után aztán kezdetét vette a gigászi küzdelem.

A heroikus küzdelmet általában azon csapatok élik át, akik közelről szemlélhetik a döntőt, de legalábbis az elődöntőig eljutnak. Nos, az AC Villám játékosai átélhették, milyen lehet döntőig menetelni.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Guti Dávidék  óriásit meneteltek volna a döntő irányába, ám a lejátszott 6 mérkőzés tulajdonképpen mindent kivett a srácokból. Nem sok csapat tudott háromnál több derbit játszani, hiszen a csoportokban négy gárda szerepelt.

Jól indult a nap: a Villám farkasszemet nézhetett a Corvinussal, a futsal NB II-ben vitézkedő, Haffner Gyuri által vezényelt társulattal. Mint ismeretes, a kék mezes legénység méretes verést mért ellenfelére a tavaszi szezonban, tehát nem gondolt senki arra, hogy a Villám már az első meccsén biztosítja magának a csoportból való továbbjutást. A kőkemény csata azonban mégsem úgy alakult, ahogyan sokan várták. Szilasi Milán és társai nem tudtak kellőképpen felpörögni. Hiába dolgoztak ki megannyi gólhelyzetet, Kovácsi kapusnak nem kellett a hálóba nyúlni a labdáért – az utolsó percig. Néhány másodperccel a vége előtt azonban mattolta a Villámot a Corvinus.

A második meccset a Balatonszárszó ellen játszotta a Villám. Egy büntetővel vezetést szerzett a helyi gárda, ami kellőképpen megfogta a fővárosiakat. A második gól kissé meg is törte Guti Dávidot és játékosait. Csapkodó volt a játék, ráadásul komoly helyzeteket sem sikerült kidolgozni. A második félidőben aztán a semmiből szépített Mándoky Olivér. Felpörögtek az események, a helyiek beszorultak a kapu elé. Az UV zöld mezes csapat több alkalommal tesztelte ellenfele kapusát, ám nem sikerült túljárni az eszén. A legnagyobb helyzetet talán az utolsó percben sikerült elpuskázni. Guti Dávid és Kuvik Ádám tökéletesen végezték el a begyakorolt szöglet kombinációt. Elképesztően pontosan, időben érkezett a lekészített labda Kuvikhoz, ám a lövésébe bele tudott érni egy védő. Az újabb, egy gólos vereség nehéz helyzetbe hozta a budapestieket, akiknek az utolsó csoportmeccsen az volt a céljuk, hogy becsületből is pontot szerezzenek.

Az ellenfél a narancs mezes Sződi LC volt, ahol szintén játszott egy-két komoly futsalos. Ennek ellenére végig nyílt meccset játszott a két csapat, ám egy hiba elég volt ahhoz, hogy Bartal Balázsék 1-0 arányban diadalmaskodjanak, ezzel pedig tovább is jussanak.

Az AC Villám-GEOBUSZ.hu tehát nulla ponttal, 1-4-es gólkülönbséggel zárta a délelőtti csoportkört, ám a csattanó csak ezután következett: az egyik csapat nem jelent meg valamelyik csoportban, így Brazília néven újabb három meccset játszhattak Mándoky Olivérék.

Az alaposan elfáradt csapat azonban nem tudott már teljesen felpörögni, így újabb vereségek következtek. 0-2, 0-1, 0-7 volt a sorrend, az utolsó meccs már csak sportszerűségi kérdés volt.

A lejátszott hat meccs ettől függetlenül nagyszerű lehetőség volt, hiszen elsődleges célként az örömfoci volt megjelölve.

A torna ezúttal egy napos volt csak, a mérkőzések végeztével az egész csapat beült a Joker Coffee & Grill Terasz nevű étterembe, ahol a finom ételek elfogyasztása közben közösen nézte meg az Albánia - Svájc EB meccset. Közösségépítésből jeles!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés