Az U10-es gárdát Dávid, Krisztián, Sanyi, Attila, Balu, Márkó képviselte.

A Dunakeszi Kinizsi ellen játszani nem könnyű feladat egyik csapatnak sem. Számunkra azonban megoldhatatlan feladatnak tűnik a puszta gólszerzés is, ami a legfontosabb egy-egy mérkőzésen. Az első derbin nem is nagyon tudtuk megdolgoztatni a piros-fehér mezesek kapusát, jóformán helyzetünk sem akadt. Ők viszont már az első másodpercekben gólt ünnepeltek, majd ez elég sokszor így történt a találkozó folyamán.

A második meccset jobban kezdtük, hiszen mindjárt előttünk adódott óriási helyzet, egy kidolgozott akció végén Krisztián durrantotta telibe a kapust. Sajnos a kipattanóból a keszis gyerkőcök szerezték meg a vezetést. A meccs folytatása nem volt fényes a mi szemszögünkből, ám dicséretünkre legyen mondva, mentünk előre, próbálkoztunk, illetve voltak is kisebb-nagyobb lehetőségeink. Gólnak sajnos nem tudtunk örülni, ám bízunk benne, hogy a többi csapat ellen jönni fognak az örömöt hozó gólok is.

Az U11-es csapatban Geri, Gréti, Krisz, Boti, Bende, Ábel, Tasi lépett pályára.

A Cső-Montage ellen kezdtünk, sajnos nagyon rosszul. Hasonló volt a képlet, mint az U10-eseknél, de örömteli, hogy nagyjából 12 percnyi játékot követően feltámadtunk, ami elég látványosra sikeredett. A gyerekek rákaptak a gólra, majd olyan villanások is következtek, amilyeneket már régen nem láthattunk. 32 perces meccset játszottunk a kék-fehérekkel, aminek az első felét leszámítva teljesen egyenrangú partnerei voltunk a budai alakulatnak. Nem kevés gólt sikerült szerezni, már-már számolni is nehéz volt, illetve akadtak szemet gyönyörködtető, extra látványos találatok is. Már csak ezekért is megérte a pálya szélén álldogáló szurkolóknak megnézni a meccset. Bár 13-8-ra kikaptunk, ez gyakorlatilag az első 10-12 percnek köszönhető, amikor 6-0 arányban sikerült elhúznia az ellenfélnek.

A Kispest SE ellen is gyengébben kezdtünk, ám nem sokkal a sípszó után beindult a góltermelés. Ekkor Gréti állt a kapuban, hihetetlen védéseket bemutatva. Futószalagon jöttek a helyzetek mindkét oldalon, ám sokáig nem tudott egyik csapat sem elhúzni a másiktól. Aztán a találkozó felénél járhattunk nagyjából, amikor két gólosra növeltük előnyünket (3-1). Bár ezután még szépített a piros mezes csapat, Geri bemutatója után sikerült 6-3-ra is elhúzni, három perccel a vége előtt pedig már nem kellett idegeskedni. Vagy mégis? Bár az utolsó percekre Tasi és Geri is elhagyta a pályát, a győzelem már nem forgott veszélyben, bár szerintem nem ez volt az elsőszámú célpont.

Rengeteg gólt rúgtunk, a gyerekek pedig boldogok voltak. A mosolygós arcok kárpótoltak mindenkit. Természetesen nem feledkezhetünk meg a hibákról sem, de nem szeretnénk telhetetlenek lenni!

Az különösen örömteli, hogy gyakorlatilag minden játékos betalált a hálóba. Igen, mindenki gólt szerzett. A pontos számokra nem emlékszem – nem számoltam –, de elképesztően szép támadás végén szerzett gólt Gréti, Bende is csodaszép gólt lőtt, Krisz is feliratkozott a góllövő listára, de Geri, Tasi, Boti többször is ünnepelhetett. A meccsek végén még Ábelt is feljegyezhettük, mint gólszerzőt. Óriási mutatványokat láttunk!

Csak így tovább!

És ki tudja, talán hétfőn este egy meglepetés is érheti a társaságot… 

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2015.10.19. 08:16 kg Ügyesek vagytok, fiúk, lányok! :)