Mirkó, Sanyi és Roli alkotta a pályán vitézkedő triót mind a gödöllői gyerekek, mind a Postás SE fiataljai ellen. Izgalmakban nem volt hiány!

A Gödöllő az első néhány percben letette a névjegyét, mindjárt berámolt nekünk három gólt. A srácok ekkor kezdtek felébredni, majd nem sokkal később produkáltunk egy remek időszakot, ami egy tucatnyi lőtt gólt eredményezett. Aztán egy idő után befejeztük a gólgyártást. Mintha a fiúk parancsra tették volna ezt, mert ezután ismét ránk jött a kék mezes csapat és Ők kezdték lövöldözni a gólokat. Érdekes történések voltak ezek, a végén aztán megint eljött a mi időnk.

A Postás SE ellen hasonló meccset produkáltunk. Az elején a zöld mezes csapat berámolt nekünk néhány szép gólt, közben természetesen Mi is betaláltunk néha. Aztán történt valami, nekiestünk az ellenfélnek és csak ontottuk a gólokat. A félidőben – ahogyan lenni szokott a mai napon – a postás gyerkőcök rendezték soraikat, ismét felhúzták a góllövő cipőket, majd gólfesztivált rendeztek – néhány percig –, hogy aztán újra mi jöhessünk. A meccs vége felé közeledve újfent mi kezdtünk gólgyártásba, szépen sorban érkeztek a csodás találatok.

Mindkét meccsen láthattunk gyönyörű, kijátszott akciókat, jóllehet, ebben a korban egyáltalán nem elvárás ez a gyerekek felé. Kicsit furcsa volt látni, hogy a gyerekek a lustábbik cipőjüket húzták fel ma délelőtt, mert számos gólt kaptunk olyan szituációk után, amelyeket a korábbi években nem igazán tapasztalhattunk. Alig futottunk, azt is jobbára akkor, amikor nálunk volt a labda. Azt hittem eddig, hogy ebben a korban ösztönszerűen benne van a gyerekek buksijában, hogy addig futnak, amíg nincs náluk a gumibogyó. Úgy tűnik, tévedtem. Sebaj, legközelebb bizonyára másként lesz ez is!

Mindhárom fiúcskának voltak parádés pillanatai, néhol egészen káprázatos dolgokat műveltek a pályán. Gratulálok!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés