A meccseken sajnos nem sikerült megvalósítani azokat a dolgokat, amiket megbeszéltünk, ezért nem vagyok felhőtlenül boldog. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy még a felnőtt sportolók sem mindig tudnak annyira koncentrálni, mint az edzők szeretnék...

Ők még tudnak örülni - ha hagyjuk őket...

Vártam volna kombinatívabb passz-játékokat, kényszerítő átadásokat, bátor cseleket, távoli lövéseket, labdavezetéseket, ám ehelyett inkább vagdalózást, kapkodást, eszetlen megoldásokat figyelhettem meg, ami alól talán a Kispest elleni második félidő lehet kivétel. Sebaj, ezt a legtöbb csapatnál megfigyelhetjük, az általam vezetett Cső-Montage BFC - Dinamo Star SE összecsapás is hasonló volt. A Cső nem nagyon tudott érvényesülni, csapkodó játéka a Dinamo malmára hajtotta a vizet, akik ugyan csodálatos gólokat lőttek, játékban nem nyújtották azt, amit Én vártam tőlük. 

Nem búslakodhatunk, hiszen tudnak a fiúk ennél sokkal, de sokkal szebben is játszani, ráadásul még mindössze 8 éves srácokról beszélünk. A legfontosabb továbbra is az lenne, hogy az önmegvalósítás a lehető legoptimálisabb legyen, összhangba hozva a társakkal is, akik a pályán segítségünkre vannak.

Holnap folytatás Soroksáron! Ne feledje senki, hogy 13¹⁵-ig a helyszínre kell érkezni!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés