11-12 fős (?!?!??!!!!!) kerettel még soha nem vágtam neki egy futsal mérkőzésnek utánpótlás szinten, most ezt is megízlelhettem. Sikerült optimálisan elosztani a gyerekeket, így talán mindenki elégedetten fogott kezet a lefújást követően az ellenfél játékosaival.

Cili is nagyszerűen védett... Igazi kapus párbaj volt a meccsen...

Őszintén bevallom, nagyon régóta nem láttam így játszani a gyerekeket. Kissé zavarba is jöttem, mert a Dunakeszin látottak után nem mertem reménykedni abban, hogy ekkora különbség lesz a produktumok között. Ez még akkor is így van, ha akkor nem jött el Vili és Tas sem, mert a csapat gerince ott volt.

Balu igyekszik a labdát az egyik társához játszani...

Ezt a meccset a múlt heti játékkal nem hoztuk volna ilyen simán, abban biztosak lehetünk. Ma azonban éreztem az első pillanatokban, hogy nem lehet baj, egyszerűen hibátlanul működött a gépezet. A 8-2-es végeredmény csak hab a tortán, ezt  is csak most tudtam meg, miután egyeztettem más dolgok miatt Dufek Jánossal.

Nagy volt a küzdelem...

A második meccsen szerettem volna két felé osztani a kívánalmakat, aztán nem úgy sült el a dolog, ahogy szerettem volna.

A Csepel-Sziget Focisuli – aki a bajnokságban csak Darazsak néven szerepel – ellen is mi domináltunk elég sokáig, bár ekkor már nem a csapat erejét lehetett látni elsősorban, hanem az egyéni értékeket. A korábbi, benti játékot elfelejtettük.

Azonban így is kidolgoztunk számos gólhelyzetet, Cilinek köszönhetik a fehér mezesek, hogy kapott gól nélkül megúszták ezt az időszakot. Aztán egy kis idő elteltével egy kontra támadás végén megszerezte a vezetést a Darazsak, ami kissé vissza vetett bennünket. A második sor sem tudott túljárni az ellenfél eszén, illetve kaptunk a „semmiből” egy újabb találatot. A csapatban nem nagyon láttam azt a tüzet, ami az előző meccsen vitt előre bennünket, inkább az elkeseredett egyéni próbálkozásokat figyelhettük meg, gólokat azonban nem sikerült szerezni.

Boti cselez...

A második félidőre feljavultunk, de csak nagyon kicsit. Ellenfelünk ekkor már jóval többször került közel kapunkhoz, Hunor rendkívüli formája kellett ahhoz, hogy ne növelje az előnyét Joe csapata. Zseniális módon érezte a kirohanásokat, a ziccereket, elképesztő bravúrokat mutatott be…

Aztán mi is a semmiből rúgtunk szépítő gólt, amitől tüzesebb iramra kapcsoltunk. Izzottak a szemek, a túlzott lendület miatt félő volt, hogy mi kapunk újabb gólt, ám szerencsére nem jött a találat, illetve a végén újra mi szereztünk gólt, döntetlenre módosítva az állást.

Az utolsó percek igazán eseménydúsak voltak, helyzetek maradtak ki mindkét oldalon, a szurkolói felszisszenésekből is érezni lehetett a nyomást…

Gól ezután nem született, így mondhatjuk, hogy testvércsapatunkkal igazságos döntetlent játszottunk! Ezen a meccsen a küzdelem volt terítéken, a játék kevésbé volt látványos, a korábbi derbin fordítva történtek a dolgok…

Külön öröm számomra:

-         Vivi is gólt szerzett a Gloriett SE ellen, de nagyon örülnék már végre, ha azt a lányt látnám benne, akit megismertem… J

-         Tas (vezér) remek bemutatkozása nagyon fontos volt, ügyesen játszott és rendkívül fontos gólokat szerzett…

-         Hunor parádéja mellett egyszerűen nem tudok elmenni szó nélkül, illetve annak ellenére gondolom ezt, hogy azért így is akadt bőven hiányérzetem vele kapcsolatosan. Kell ennél szebb debütálás?

-         A csapat ma valóban csapat volt. Köszönöm!

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2013.10.13. 16:06 jenei István Gratulálok a csapatnak és szakmai stábnak is !!! Csakígy tovább !!! Hajrá KisVillámok !!!