Csapatunk már az első másodpercekben gólt ünnepelt, amikor Dávid kiugratásából Feri gurított a kapus lába mellett a hálóba.

Az ötödik percben már 2-0 volt az eredményjelzőn, miután Dávid óriási gólt ragasztott a léc alá (tudjátok, ez az a tipikus "évente egyszer összejön" találat volt...)

Ezután menetrendszerűen érkezett két kapitális védelmi hiba, de 2-2-nél sem adtuk fel...

A félidő vége előtt nem sokkal Feri helyreállította a világ rendjét (3-2)

A második félidőben ismét egyenlíteni tudott az ellenfél (3-3), de ismét tudtunk új lapot húzni, illetve 4-3-ra módosítani az állást!

Szokás szerint jött az újabb védelmi baki (4-4), majd a Petropavlovszk szerezhette volna meg a vezetést, miután egy érdekes szituáció végén a kapufát találták el, azonban onnan kifelé pattant a játékszer.

Egy perccel később Feri passzolt Dávidhoz, aki megtolta a labdát, majd a kapus mellett a hosszú sarok felé lőtt, újabb kapufa... Az állás továbbra is 4-4 maradt.

Két perccel a vége előtt aztán Dávid játszott a védők lábai között Ferihez, aki kisodródva, az alapvonalról, NULL szögből lőtt gólt, így mi örülhettünk a végén (5-4).

Hogy miért is írtam ezt a "cikket"?

Már nagyon régen fordult elő, hogy a felnőttek ilyen jól szerepeltek egy bajnokságban. Legutóbb 2010 tavaszán voltunk bajnoki címre is esélyes pozícióban a bajnokság vége felé közeledve, akkor minket erősített Robson, illetve Ricardo, valamint Reinaldo, a brazil trió, focisulink üdvöskéi... Az utolsó fordulóban veszítettük el veretlenségünket, azzal együtt pedig a bajnoki aranyat is!

Ezúttal kicsit más a képlet, mert hála Kovács Norbiéknak - korábbi AC Villám játékos -, a 100%-os mutatónk már elszállt. Ettől függetlenül azonban töretlenül megyünk előre, ezzel a győzelemmel pedig már felkapaszkodtunk a dobogóra...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés