Ismerve a szakember/anyuka/barát munkásságát, dolgokhoz való hozzáállását, nem kellett túl sokáig egyezkedni a részleteket illetően: tulajdonképpen azonnal igent mondtam - vagy Ő tette? :)

Természetesen megkérdeztem erről Andit is, akinek élménybeszámolóját, jövőképét, terveit hamarosan ugyanitt olvashatjátok!

Az AC Villám Focisuli és Futsal Club ezúton is szeretettel köszönti köreiben Andit, Gerit, Grétit, Melcsit, Vivit és a többieket!!!

Élménybeszámoló, jövőkép, tervek

9 éve már, hogy először kezet fogtam apró, óvódás korú gyermekekkel, akik tele voltak lelkesedéssel és várakozással, hogy együtt majd valami nagy dolgot csináljunk. Tele voltam izgalommal és hatalmas kihívás volt, hiszen nem csak focizni kell tanítani őket, hanem a példaképükké válni, emberi értékeket adni, nevelni.

A második generáció nőtt fel már kezem alatt, együtt voltunk örömben-bánatban, kudarcban-sikerben.

Szőke női edzőként 8 évembe telt, amíg bebizonyítottam kollégáim, a megyei és az országos vezetés előtt, hogy szakmailag képes vagyok felvenni férfi kollégáimmal a versenyt. Végig kiálltam elveim mellett: nem a külső megjelenés, az előítélet, a minden áron győzni akarás és a pénz, aminek dominálnia kell az utánpótlás oktatásban, az amatőr labdarúgásban, hanem a szakmai alázatnak, az emberi értékeknek és a gyermekek fociszeretetének.

8 év után sikerült. Szereztem vele „ellenségeket” is, de annál több szimpatizánst és elismerést.

Az elmúlt évben remek emberekkel, és kiváló kollégákkal találkoztam. Szakmai fórumokon vettem részt, a gyermekekkel példamutatóan emberi tornákra kaptunk meghívást. Ezek a dolgok voltak azok, amik visszaadták a labdarúgásba vetett hitemet, és tanítványaimmal kezdtük felhőtlenül jól érezni magunkat. 

Ilyen remek kollégám lett Dufek János, aki a kispesti amatőr futsal bajnokságban való részvételünket azonnal biztosította minden fenntartás nélkül. Emberi, gyermekközpontú, kiváló oktatás folyik egyesületükben, aminek nagy tisztelője vagyok.

Valamint legalább ennyire kedves kollégám Guti Dávid, az AC Villám Focisuli és Futsal Club tulajdonosa és kiváló edzője, akivel már az első találkozások alkalmával barátság is szövődött. Sok segítséget kaptam tőle szakmailag. A csapatomat érintő gondjaimban azonnal és készségesen nyújtott segítséget és szinte automatikusan elkezdődött a két csapat között egy együttműködés a gyermekek és a szülők közt is. Versenyeztettük csapatainkat egymás ellen is és vegyes összeállításban is megmérették magukat több ízben.

Az utóbbi időben tartottunk Péteriben közös edzéseket is, és volt alkalom, amikor egyedül vezényelte le az edzéseinket. Csupán baráti kedvességből és fociszeretetből.

Nyitott lehettem, hiszen egyik telefonos megbeszélésünk alapján megállapítottuk, hogy most már ketten vagyunk őrülten fanatikusak az utánpótlás labdarúgás iránt, bármi áron kitartunk elveink mellett, mert hisszük, hogy hosszú távon ez a célra vezető út!

Akkor még nem tudtam, hogy engem is utolér az a megrázó „élmény”, hogy elveszíthetem mindazt, amit 9 év alatt felépítettem. Most megtörtént. A „bajban” szakmailag elsőként állt mellettem Dávid- sajnos ő is átélte előző klubjánál mindezt. Befogadta gyermekeimet, Gergőt és Grétit csapatába, ahol folyamatosan biztosítva volt képzésük és versenyeztetésük. Péteriben több gyermek és szülő is úgy gondolta, hogy nem kaphatja meg emberileg és szakmailag sem azt a képzést az új edzőtől, mint tőlem, ezért megkerestek.

Tényleg így volt, én sem emlékszem, hogy Dáviddal melyikünk mondott igent a másiknak, azonnal nyitott volt tanítványaim fogadására mindannyiunk örömére.

Jelenleg már öt fő vesz részt aktívan az edzéseken és a mérkőzéseken. A csapat azonnal befogadta őket, mentális változás nem látható rajtuk, önfeledten, tudásukat maximálisan adva töretlenül fociznak.

Minden nap kapok újabb megkereséseket a szülőktől, egyre többen csatlakoznának az elveinkhez, oktatási formánkhoz, még, ha a Pestre való utazást meg is kell oldani. Izgalommal várjuk további 12 volt tanítványom érkezését is!!!

Az „új otthon” egy kicsit régi otthon már nekem! Az a szeretet, ami másfél éve már érződik Dávid, a játékosai és a szüleik részéről is, nagyon jól sugallta: nagyon jó helyen vagyok!

Nincsenek szakmai féltékenységek, irigységek, negatív emberi érzések, csak őszinteség, nyitottság, szakmai és emberi segítség, a labdarúgás alázata.

Az alapelv, hogy a focit megszerettesse az ember, mindegy milyen korosztályban, hogy nem kell élvonalbeli klubban nevelkednie egy apró játékosnak ahhoz, hogy kiváló labdarúgó lehessen belőle. És nem kell tehetségesnek lennie sem ahhoz, hogy szeresse a mozgást, a sportot, a labdát. A nélkül is feledhetetlen élményeket lehet együtt szerezni, együtt örülve az apró sikereknek. És ez a klub talán ebben is más, mint a többi.

Néhány csapat vezetőjétől már kaptam edzői felkérést az elmúlt évben és pont az elvek miatt utasítottam el őket.

Nem remélem, hanem tudom, hogy valóban önfeledten tudok, tudunk majd együtt mosolyogni az új „otthonunkban”! Már most elkezdődtek a közös munkák, amik mindkettőnket új energiákkal töltenek fel és új terveket szőnek.

Jövőképem?  

Folytatni szeretném az oktatást úgy, ahogy szerintem megfelelő, az elveimet fel nem adva, amíg csak fizikailag bírni fogom. Szeretnék sok boldog arcot látni, meleg kézfogásokat érezni az edzések és a mérkőzések után.

Terveim?

- Szeretnék kiváló kollégám és barátom mellett sokáig szakmai alázattal dolgozni. Szeretnék  én is minél több szimpatizánst, játékos szerezni most már új klubomnak, az AC Villám Focisuli és Futsal Clubnak. Szeretném képviselni a Klub nézeteit, elveit, szakmai munkásságát.

- Terveim között szerepel, hogy első generációs és mostani tanítványaimnak is kiváló helyet biztosítsak szakmai továbbfejlődésükhöz.

- Továbbá – már nem is annyira titkos terv- létrehozni ismét az anyukákból és focizni szerető hölgyekből egy remek női csapatot. Ezzel is bizonyítva, mindegy a kor és a tudás, mindenki tanítható, fejleszthető.

- Szeretnék részt venni abban a bővítési munkában, amit már el is kezdtünk: szélesíteni az egyesület helyi elérhetőségeit, növelni játékos-létszámát.

Remélem sokaknak tetszik a majd továbbra is a mai világban különösnek tűnő emberi megközelítése az utánpótlás labdarúgásnak, és sokaknak fontosabb az emberközpontú nevelés, mint az eredmény-centrikusság ebben a fiatal korban. Ezért ajánlom régi tanítványaimnak is bátran, nyitott szívvel ezt az egyesületet.

A magasan képzett vezetőedző, a rengeteg játékos és edzői tapasztalat átadása méltán meg tudja alapozni a gyermekek szakmai tudását. Az emberi hozzáállás, a pedagógusi rálátás, szülői érzések pedig erős alapot adnak a gyermekek lelki fejődésének segítésében. Ezeket összegezve pedig kiváló szakemberek közt biztonságban tudhatja mindenki gyermekét, ahol a szülői összetartás és kapcsolat is kiváló.

Zárszóként:

Tele vagyok ismét lelkesedéssel és tervekkel.

Dávidnak mondtam: „Ha előbb találkoztunk volna, akkor együtt meghódíthattuk volna az egész Világot! „

Ő csak ennyit kérdezett: „A fele nem lesz elég?”

- De, igen. Köszönöm.

Súgó 4 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2013.04.23. 12:25 molnár adriána Andi nagyon örülök hogy most már pozitíva állsz a dolgok elé. Pont egy ilyen közegre volt szükséged ahol nem egy szülő dönti el mi jó az összes gyereknek hanem az számít ami igazán fontos. A jó és kiegyensúlyozott gyerek sereg mert csak azokkal lehet szép és sikerekben gazdag eredményeket elérni. Nagyon sok sikert és jó eredményeket kívánok neked! Itt szeretném megköszöni azt is hogy lehetőséget kaptunk a számunkra fontos értékekkel rendelkező csapat tagjává válni.

2013.04.22. 18:52 Andy És szerintem nyugodtan szólhatok a Szülők nevében,hogy amiben tudunk Támogatunk és segítünk benneteket!!!Mindent Bele!!!

2013.04.22. 14:37 Bori (Csongianyukájanéni) HAJRÁ ANDI!!!

2013.04.15. 12:10 Völgyi Andi Az írói vénádnak köszönhetően folyamatosan elérzékenyülök, amikor elolvasom soraidat! Így nehezen tudom összeszedni magam ahhoz, hogy a terveimről és jövőképemről írjak!  V.Andi

1