Hamarosan részletesebb értékelést teszek közzé, nézzetek vissza később...

Az utazás nagyon hangulatosan telt, általában a gyerekek nagyon szeretnek együtt bohóckodni, saját elképzeléseik szerint, úgy, hogy a felnőttek nem szólnak bele semmibe. Véleményem szerint ez az út az egyik alap pillére volt a későbbi remek szereplésnek is.

Amikor beléptünk a Magvassy Mihály Sportcsarnokba - ahol egyébként a Győri AUDI ETO KC, valamint az ETO Futsal csapata is játsza a hazai bajnoki és BL meccseket -, látszott a gyerekeken, hogy kissé megilletődtek, meglepődtek, hiszen mégiscsak egy igen impozáns létesítményben léphettek pályára.

A Győrszentiván ellen kezdtünk, ami nagyon jót tett önbecsülésünknek. Végre olyan csapattal játszottunk, akiket még sosem láttunk, akikkel még soha nem játszottunk, így nem tudtuk, kire kell jobban figyelni. Ez azt jelentette, hogy a saját játékunkat játszhattuk. Illetve azt, amit elképzeltem, amit elvártam: felszabadult, bátor, kreatív, cselezős, de passzolós támadásokat, labdavesztésnél villámgyors visszatámadásokkal.

Ezen a meccsen ezt MAXIMÁLISAN betartottuk! Olyan támadásokat vezettünk, olyan cseleket alkalmaztunk, amivel azonnal magunk mellé állítottunk néhány lelkes szurkolót, semleges nézőt. A 7-1-es győzelem önmagáért beszél, de egyáltalán nem az eredmény miatt voltam boldog, hanem a MUTATOTT PRODUKCIÓ miatt! A gyerekek bebizonyították, hogy igenis tudnak csodaszépen játszani!

Az önbizalom helyreállása után a Kispest, majd az Eötvös ellen játszottunk, azon csapatok ellen, akiktől előtte alapos verést kaptunk az Eötvösben, úgy, hogy produkciónk egyenlő volt majdnem a nullával. Ehhez képest maximális motiváltsággal, a korábbihoz hasonló kreativitással játszottunk, illetve fektettük két vállra mindkét ellenfelünket, hogy aztán a Győri ETO ellen szuper döntőt vívhassunk!

A döntő nagyon érdekesen kezdődött. Mi kezdtük a meccset, ellenfelünk visszaállt a saját térfelére védekezni, pedig előtte azonnal letámadta az eléje vetődő együtteseket. Tartottuk a labdát, mi sem mertünk olyan lendületesen játszani, mint előtte. Mi is tiszteltük Őket, Ők is Bennünket. Úgy tűnt, mintha valami alaposan felkészített csapatokkal való bemutató derbit néznénk.

Nagyon ügyesen, okosan játszottunk, de a meddő mezőny fölényt nem koronázta siker, majd a 8. percben gólt is kaptunk. A sor csere után leálltunk, látszott a két kvartett közti különbség, de ez így is van rendjén. Továbbra is azt az elvet vallom, hogy mindenkinek játszania kell, ezt akkor sem fogom feladni, ha döntő mérkőzésről van szó. Az pedig egyértelmű volt, hogy ezen a meccsen az első sor sem tudott volna gólt szerezni, nem volt benne egyértelműen a gól a játékban.

Teljesen elégedett vagyok a látottakkal, örömmel mennék ezekkel a fiúkkal minél több, hasonlóan izgalmas tornára, olyan helyekre, ahol olyan alakulatokkal tudunk találkozni, akikkel még sosem néztünk farkas szemet...

Határozottan jót tett a gyerkőcöknek, hogy a figyelő szülői tekintetek nem voltak közelben.

Mindenképpen jó élmény volt ez számomra és a gyerekeknek is!

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2012.03.13. 21:54 Andy De mikor???Kiváncsi vagyok a véleményedre MESTER!!!!