|
A HÉTVÉGE FÉLIDEJÉNÉL TARTUNK...
dÉ 2012.02.04. 23:53

Lányok között küzdhetett Rebeka...
Focisulink játékosai biztosan remélték, hogy reggelre méretes hó fogadja majd őket, ám ez nem egészen így sült el. Én magam fordítva gondolkoztam: bár kifejezetten szeretem a havat és a hideget, ezúttal azért imádkoztam, hogy ne nagyon essen, mert a szülők egy része mindjárt okot lát arra, hogy ne kelljen útnak indulni a focis rendezvényre...
Szerencsére ez sem a kora reggeli U7-es meccseken, sem a későbbi U13-ason nem érződött, mindkét korosztály bőséges létszámmal érkezett!
A kicsik ezúttal teljes mértékben emlékeztettek a két évvel korábbi U7-re, akkor ők hétről hétre tudtak látványosan és tudatosan passzolta játszani.
Az Eötvös DSE ellen nyitottuk a sort, a gyerekektől pedig azt kértem, ezúttal kevesebb legyen az egyéni akció és több legyen a passz játék.
Nyugodtan mondhatom, hogy a gyerkőcöknek nem esett nehezére megvalósítani az általam elképzelteket, szemet gyönyörködtető játékkal rukkoltak elő! Bár a korábbi időszakban is voltak már hasonló periódusok, ez most jóformán folyamatos volt a derbi lefújásáig. Csodás akciókkal sakkban tartottuk ellenfelünk védekező játékosait, számos gólhelyzetet dolgoztunk ki, ami pedig a legfontosabb, rúgtunk sok gólt! Mindenki ügyes volt.
A második meccs elején kissé elaludtunk, ekkor kaptunk nehány gólt. A második félidőre viszont nagyjából kicserélték a játékosokat, vagy legalábbis úgy tűnt! Keményen odatette magát mindenki, sokszor letámadtunk, illetve ismét gólokat szereztünk!!!
Abszolút élvezhető reggel volt, az eredményekkel nem vagyok tisztában, talán győztünk, talán nem, de ez most a legkevésbé sem érdekel! A mutatott játék felért két győzelemmel nekem! :)
Gratulálok a gyerkőcöknek!
Az U13-as korosztályban az U11-es garnitúra lépett pályára főként, akiket kiegészített O3, Simi és Cega. A gyerekek a korábban megszokott 2x10 perc helyett 2x20 percet játszottak, aminek nagyon örültem, mert sokan voltunk!

Első ízben a tabella elején álló Dinamo Star SE kettes számú csapata ellen mutattuk meg magunkat!
Eleinte nem tudtam eldönteni, hogy mi játszunk nagyon jól, vagy az ellenfél gyengélkedik. Az biztos, hogy a fiúk a nagyobbak között jóval bátrabban mernek ütközni, keményebben szereznek labdákat, de az előre játékban is sokat gyorsultak. Ezzel a játékkal a múlt heti tornán a döntőben lett volna a helyünk! Legnagyobb meglepetésemre mi szereztünk vezetést már a találkozó első felében, Csongi talált a hálóba, miután kapott egy csodaszép labdát egyik társától. Nehány percig sikerült őrizni az előnyt, továbbra is okosan fociztunk. Nem sokkal a félidő vége előtt egyenlített a Dinamo, majd a vezetést is megszerezte, ám nem csüggedtünk, becsülettel mentünk előre!
A második félidő végére ismét megfordult a játék képe, mi lettünk a kezdeményezőbbek, illetve elkezdtük gyártani a gólokat is! Jó volt nézni, ahogy a kicsik ügyeskednek a nagyobbak között! A végeredményről ezúttal sincs tudomásom, de nem is érdekel! Aki látta a meccset, az elégedett lehet! Én az vagyok!
Másodszorra a Miskolci Vénusz ellen futottunk ki a pályára. Tekintettel arra, hogy ellenfelünk hölgy koszorúja igencsak messziről érkezett, arra kértem a srácokat, hogy minél többet játsszunk, tartsuk meg a labdát, ne az legyen az elsődleges cél, hogy minél több gólt rúgjunk!
Azt hiszem, nem kell túl sokat beszélni a meccsről, sikerült egy igazán izgalmas összecsapást produkálni, ráadásul olyan játékosok is feliratkoztak a góllövő listára, akiknek eddig nem nagyon ment ez a műfaj! :)
Külön gratulálok Rebi csodaszép góljához a végén, ahogyan Dávid góljai is nagyon kellettek már, de az egész csapat előtt le a kalappal!
Késő délután érkeztek az U15-ösök!
Nem kicsi csúszást sikerült összeszedni a legnagyobbak kezdéséig, bár az nem világos, hogyan sikerült, hiszen két csapat sem jött el, ami miatt elvileg 100 perc előnyünk kellett volna, hogy legyen. Na, mindegy...
Csapatunk a Cső-Montage BFC ellen kezdte az "estét". Kiemelt fontosságú derbi volt több okból kifolyólag, ezúttal tehát motivált, hogy győztesen hagyjuk el a pályát. Természetesen nem sokszor lesz ilyen elvárás, hiszen akkor nem túl sokan lépnének pályára az egyes bajnoki mérkőzéseken.

A találkozó jól indult, gyorsan sikerült magunkhoz ragadni a kezdeményezést, illetve nem sokkal később a vezetést is. A találat nem igazán nyugtatott meg bennünket, tovább nyomultunk, sorra dolgoztuk ki a helyzeteinket, ami magával hozta az újabb gólt is.
A második játékrészben tovább folytattuk offenzívánkat, sikerült a harmadik találatot is begyötörni, ekkor éreztem először, hogy ellenfelünk kicsit megtört.
A félidő derekán cseréltem az elsőt, Lambi állt be, aki az első nehéz pillanatok után sikeresen helytállt csapatában.
A 3-1-es győzelem nagyon fontos volt, gratulálok az egész csapatnak, illetve azoknak is, akik nem tudtak beállni!
A második mérkőzésen egészen más felfogásban játszottunk, hiszen azoknak is játéklehetőséget biztosítottunk, akik az első csatát kihagyták.

Eröltetett menet volt ez is, hol jobban ment a játék, hol kevésbé. A második félidő elejéig igen szoros volt az állás, aztán egyszer elpattant valami. Szalámi, mint az újdonsült vészkapusunk többször nem állt a helyzet magaslatán, de dicséretére legyen mondva, megpróbált mindent, elszántságára nem lehetett panasz. Ebben a szakaszban ötöt kaptunk néhány perc leforgása alatt, a meccs végére mégis össze tudtuk szedni magunkat.
Az utolsó percek hangulata már-már hasonlított egy felnőtt rangadóhoz, odaszegeztük ellenfelünket a kapujához és lőttünk néhány gólt. Ez ugyan nem volt elég a győzelemhez, de ezen a meccsen nem is ez volt a cél! A 8-5-ös vereség egyáltalán nem katasztrofális! Gyűjtögetjük a pontokat, ez a lényeg! :)
Gratulálok az egész csapatnak!
|
Sajnálom, de ma mi nem tudtunk elindulni, lévén a teremgarázs felhajtóját szinte teljes magasságig telehordta a szél hóval, a gondnokokra meg 6 ház jut. :(