|
BAJAI SIKER
dÉ 2011.02.06. 01:18

A tavalyi címvédővel már a csoportban megmérkőztünk...
Nyolcadik alkalommal rendezte meg Antal Tibor a VIII. SOL Téli Futsal Kupát Baján, amelynek a korábbi években AC Villám Futsal Kupa volt a neve. A rendezvény még vasárnap is tart, hiszen az elődöntők és döntők csak 6-án este kerülnek lebonyolításra. Az AC Villámot egy U19-es és egy felnőtt csapat képviselte.
A torna "A" jelű kvartettjébe az AC Villám, az AC Villám U19, a Garai Betyárok, illetve a tavalyi győztes Világölő Drobinák kerültek besorolásra.
Az egész torna nyitó mérkőzését a garai fiúk és a címvédő vívta egymás ellen, de nem is akárhogyan! Drobina Krisztiánék győzteshez méltóan mutatkoztak be, hiszen 16-ot hintettek a Garai Betyároknak...
Ezután a két Villám csapott össze, mindkét együttesnek amolyan bemelegítő célja volt a meccsnek, amiből a felnőtt, rutinosabb játékosokkal bíró együttes jött ki jobban, amit alátámaszt a 9-0-s eredmény.
Az U19-es csapat ezután azonnal folytathatta, méghozzá a Drobinák ellen... A Gyaraki Zolival és Malul Alonnal kiegészülő fiatalok azonban hosszú percekig állták a rohamokat, miközben még egy-egy ellentámadásra is futotta. A nagyszerű védekezésnek köszönhetően sikerült 8-10 percig megőrizni a 0-0-s eredményt. Néhány pontatlan passzt azonban kihasznált az ellenfél, amiből aztán el tudtak húzni három góllal a félidőre. Jelzem, ekkor nem volt benne a pakliban a nagy arányú vereség. Aztán a második félidőben egyre jobban előjöttek a hibák a fiataloknál, az ellenfél pedig mégiscsak a címvédő volt, tehát könyörtelenül büntettek. Papoyék azonban hősiesen küzdöttek tovább, aminek parádés eredménye lett: három olyan góllal kozmetikázták az eredményt, hogy a publikumnak fenn akadt a szeme... A 16 kapott gól elmaradt, de még 10-et sem sikerült összehozni... Remek meccset játszottak a srácok Piluék ellen...
Felnőtt csapatunk ezután a garaiak ellen lépett pályára. Tudtuk, amennyiben győzünk, tovább jutunk. Ennek fényében sajnos nagyon görcsösek voltunk az első félidőben, ráadásul egy kontra végén az ellenfél szerzetett vezetést. Megfogott bennünket a találat, ám kitűnő pillanatban érkezett az egyenlítő gól, ami pedig Őket fogta vissza...
Az első félidőben még fordítottunk, ezért mi várhattuk nyugodtabban a második játékrészt. Az pedig csodás öröm játékot hozott. Futószalagon érkeztek a szuper ziccerek, óriási helyzetek, amelyeknek a töredékét gólra váltva 7-1-re diadalmaskodtunk. A tovább jutás kérdése tehát eldőlt, már csak az maradt nyitott kérdés, hogy a két, száz százalékos együttes milyen eredményt produkál egymás ellen.
Nos, mi kissé enerváltan, már talán fáradtan játszottunk, nem voltunk ott fejben a védekezést illetően, így egy szoros, puhatolózó első félidő után a második félidő 7. percére már 9-0-s előnyre tett szert Drobina Krisztián alakulata. Ekkor azonban szerkezetet váltottunk, ami alaposan megzavarta a még mindig a gólarányt megdönteni akaró ellenfelünket. Jókor jött ez a lépés, mert ezután ismét mi dolgoztuk ki a szebbnél szebb helyzeteket, amelyekből három szép gólt lőve szépítettünk.
A csoport harmadik helyéért az U19 játszhatott a garaiakkal. Fiataljaink nem állhattak be védekezni, hiszen nem az eredmény megtartása volt a cél, hanem a győzelem megszerzése. Jól is indult a dolog, hiszen mi szereztünk vezetést, azonban ismét előjöttek kicsi egyéni hibák, amelyekből az ellenfél rúgott gólokat. A végeredmény sajnos nem ismert előttem, azonban arra emlékszem, hogy Zoli és Alon remekül összefogták a fiúkat és helyenként szépen játszva rugdostak néhány gólt is a második félidőben...
A csoportból tehát a felnőtt csapat 19-11-es gólaránnyal jutott tovább, ami nagyon nagy siker, mégiscsak bejutottunk a legjobb 8 közé az ország legrangosabb két napos futsal kupáján.
Még szombaton délután meccselhettünk a legjobb 4 közé jutásért, a tavalyi évben is négy közé vágtató Joga Bonitoval, egy igen erős csapattal.
A meccs előtt nem sok esélyt láttam a tovább lépésre, azonban a lefújás után nem kis indulatok jöttek elő belőlem, amit gyorsan le kellett engednem...
Beálltunk védekezni, ami alap esetben jó dolog, kontrákra rendezkedtünk be. Peches módon azonban két gyors gólt kaptunk már az elején, ami teljesen szét zilálta az önbizalmunkat egy ideig. Innentől kezdve azonban egy nagyon kemény adok-kapok játék alakult ki a pályán, aminek mi kellett volna, hogy győztesei legyünk. Szépítettünk ugyan egy gyönyörű centerezés végén, de újra növelte előnyét az ellenfél. A félidőben már nagyon mérges voltam, ezért le is jöttem a pályáról.
A második félidőben aztán kitámadtunk, sok labdát szereztünk és reális esély volt arra, hogy visszahozzuk magunkat a meccsbe, ehelyett azonban átrobogott rajtunk a bácsbokodi együttes és 4-1-re módosította az állást. Ebből a játékrészből aztán eltelt úgy 9 perc, hogy nem cseréltünk, pedig szükség lett volna rá.
Amikor még több, mint 5 perc volt hátra, beálltunk. A megbeszéltek szerint a felpasszokat eröltettük, ami nagyon bejött, csomó helyzetet dolgoztunk ki, 15-20 másodpercenként. Még 4 perc volt hátra, amikor összegyűjtötte az ellenfél a kellő számú faultot, így következhetett az első kis büntető, ami kimaradt. Tovább játszottunk a jól bevált módszerrel, az ellenfél pedig nem tudott tartani bennünket. Újabb büntető, ami végre bement, 4-2. Nem telt el 1 perc sem, ismét büntetőhöz jutottunk, ez már a harmadik volt...
Ekkor még mindig volt 2 perc a meccsből. Ha berúgjuk, 4-3, harakiri marad a végére, akár tovább is juthatunk. Azonban ez is kimaradt, sőt, az ellen támadás végén 5-2-re módosult az állás...
Sok meccset játszottam már életemben, de ez nem sorolható egyik mellé sem. Olyan csapattól kaptunk ki, amelyik véleményem szerint semmivel sem volt erősebb, maximum szerencsésebb...
Összességében azt kell kiemelnem, hogy a fiatalok a csoport mérkőzéseken remekül helyt álltak és fejlődőképesek voltak. Zoli és Alon életük formáját hozták, hatalmas elánnal küzdöttek mindkét csapatban, ha úgy hozta a szükség, a felnőtt csapatban pedig úgy játszottak a számukra még ismeretlen társakkal, mintha nem az első alkalom lett volna. Öröm volt ezen a napon Baján szerepelni, a fiatalokat nézni, majd a végén hazafelé utazni... Remélem, még sok hasonló élményt szereztek nekem, fiúk... (és magatoknak is...)
|
Csatlakozom az előttem szólokhoz.Szombaton töltödtem .Köszönöm nektek!!!!!!A Dominik örzését is!!!!!!