|
FUTSAL FORDULÓ UTÁN - U9, U11
dÉ 2010.11.07. 13:33

U11-es ifjaink hihetetlen izgalmas meccseket játszottak az éllovasok ellen.
Szombaton az U9-es és U11-es korosztályok léptek parkettre a futsal bajnokságban. Délelőtt a kisebbek kezdtek, majd nem sokkal dél után jöttek a nagyobbak, némi késéssel, de annál sikeresebben.
Az U9-es csapat a két héttel ezelőttihez hasonlóan alaposan bekezdett. A gyerekek, mintha azt sem tudnák, milyen rendezvényen vannak, óriási hibákkal kezdték az első mérkőzést. Semmit nem tudtak megvalósítani abból, amit kértem, ami előtt teljesen értetlenül állok, mert máskor nagyon okosan véghez viszik elképzeléseimet, illetve a sajátjaikat is.

A kép nem csalóka, a játékosoknak elég sokszor a hátuk mögé került a labda...
A Cső-Montage BFC, bár nagyon jó csapat, nem hiszem, hogy ennyivel előrébb tartana, mint Mi. Ha a csapat kicsit bátrabb, határozottabb, kreatívabb és pontosabb lett volna, jónéhány gólt lehetett volna szerezni. Emlékezzünk csak arra, amikor Tonó három-négy parádés csel után fordult kapura és lőtte el a bal kapufát, vagy amikor Dominik bátor megindulása után lőtt nagy gólt...
Nem azt mondom, hogy mindenképpen verhető ellenfél volt, de megfelelő teljesítmény mellett nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy nagyon szoros meccset játszottunk volna. Két hete szintén tőlük kaptunk 10-0-t, ehhez képest most "csak" 9-2 lett, látható is volt a vége felé némi előrelépés, ám a sok gólban ez nem mutatkozott meg.
A Kispest ellen hasonlóan kezdtünk, mint a Cső ellen. Hatalmas hibákat vétettünk, védekezésben és támadásban is, pontatlanok voltunk és egy-két kapott gólunk után még talán a hitünk is elfogyott arra nézve, hogy jó, izgalmas meccset játszunk.
Egy mérkőzés "sikeres" lefolyásához az kell, hogy a csapatnak és a kapusnak is menjen a szekér. Nagyon sokszor előfordul azonban, hogy ez nem jön össze. Ha a csapatnak nem igazán megy a játék, a kapus bravúrjaival lelket önthet társaiba, akik néhány hatalmas védés után esetleg összeszedik magukat. Ez fordítva is igaz, lehet, hogy a kapusnak nem megy a védés, ezért a csapatnak megfelelően kell védekeznie, koncentrálnia, hogy ezzel feljavítsa a kapus teljesítményét. Ezen a napon sajnos egyik sem jött össze, hiszen sem a csapatnak nem ment, sem kapus poszton nem voltunk topon, DE...
Ez nem jelenti azt, hogy bárki lehurroghatja a gyerkőcöket!!! A kapott gólok ellenére büszke vagyok Martinra, mert szívesen beáll a kapuba és nem idegbetegeskedik, amikor potya szagú gólt kap, mint tette azt korábban egy másik kapus. Lássuk be, Martin - de az egész csapat - az út elején jár. Ha később is kapus szeretne majd lenni, akkor ez a szituáció kiválóan megfelelő neki, mert folyamatosan dolgoztatva van, állandóan figyelnie kell az érkező lövésekre, cselező támadókra.
Összességében láttam némi pozitív változást a két héttel ezelőtti állapothoz képest, már csak azért is, mert sikerült néhány gólt is szerezni, ez akkor nem jött össze...
U11-es korosztályunk a bajnokság éllovasaival találkozott, ezt pedig tudták a gyerekek is. A pályára lépés után azonnal látszott, hogy be vannak tojva a listavezetőtől. Kapkodva kezdtünk, nem játszottunk, egyedül akartuk megoldani a csapat játékot.

Az Eötvös DSE játékosa hatalmas góllal szerezte meg a vezetést.
Az első meccsen 3-0-ra kellett az ellenfélnek vezetnie ahhoz, hogy észhez térjünk. A félidőben talán sikerült rendet tenni a fejekben. Elmondtam, hogy nem szabad az eredménnyel és a győzelemmel foglalkozni, mert a túlzott akarástól görcsössé válik a játék, annak pedig nincs jó vége.
A gyerekek összekapták magukat, már a mosoly is előjött egy-egy arcról, majd az utolsó percekre sikerült egyenlíteni (3-3), igaz, a játék közel sem volt olyan szép, mint a korábbi hetekben. Természetesen, ha két hasonló erejű együttes találkozik, akkor inkább a küzdelem dominál, mint a szép játék, ezért mindenképpen dicséretes, hogy felálltunk a padlóról.

Balázs a csapattól függetlenül most játszott a leghasznosabban, bátor lövései és cselei nagyon látványosak voltak...
A második mérkőzést a még 100%-os Kispest SE ellen vívtuk. Ezúttal is az volt a képlet, mint az előbb. Kevés játék, nagy küzdelem, illetve néha kétségbeesett felszabadítás, kapkodó rugdosódás...
Nagyon fontos volt lélektanilag, hogy mindig mi tudtunk vezetni és az ellenfél futott az eredmény után. Megérzésem szerint, ha a korábbi meccshez hasonlóan kezdünk és kapunk néhány gólt, nem tudtunk volna felállni.
A végén már elkönyveltük, hogy ismét 3-3-as döntetlent érünk el, amikor Máté megszerezte a győztes gólt. A Kispest SE ezzel már nem száz százalékos, de továbbra is az élen áll. Kezd nagyon izgalmasan alakulni a mezőny helyzete...
|