|
CSODÁS SZOMBAT
dÉ 2014.04.12. 21:41
ÉREMESŐ
U7 – arany, U9 – bronz

Nehéznek indult, gyönyörű lett. Küzdelmes volt, de megérte. Elfáradtunk, mégis mosolyogtunk. U7-es és U9-es csapatunk alaposan kitett magáért Törökbálinton. Látványos cselek, csodálatos gólok, kitűnő egyéni, illetve néhol csapat teljesítmények – ezek is velejárói voltak a Húsvét Kupának.

A főcím mindent elárul.

Az U7-es csapat most már hónapok óta folyamatosan megbízhatóan, magabiztosan teljesít. A gyerekek megcsinálják, amit az aktuális edző kér tőlük, ez pedig helyenként impozáns, látványos játékot eredményez. Ebben a korban ugyebár az egyéni értékeknek kell kiteljesedni. Úgy érzem, hiába lőttek az ellenfelek gólokat nekünk, hiába tűnt némelyik együttes erősebbnek, egyénileg mindenképpen jobbak voltunk szinte mindenkinél. Ezúttal már nem lógott ki senki a sorból, kivétel nélkül mindegyik gyerkőc megpróbálta megvalósítani az általam kérteket. Bálint a pénteki edzés után ma is remekelt, remélem, hasonló lesz a folytatás. Márkó, Patyi és Lackó már korábban is megmutatták, mit tudnak. Ezúttal is hozták a megszokottat, ügyes cseleket láttunk, sokszor csodaszép passzokat, illetve ami még fontosabb: szenzációs gólokat…

Bár az eredményeket jegyezték, az elődöntők után nem játszottuk le a döntőket, hanem mindenki átvehette a fényes érmeket. Ebben a korban semmi nem számít, csak a játék, illetve az, hogy minél több gólt szerezzünk! Ezen célok megvalósultak. Gratulálok mindegyik csemetének, illetve köszönöm a szülőknek a szurkolást, valamint a segítséget!

Az U9-es csapat is csodaszép eredménysort tudhat maga mögött. Itt már rendesen írták az eredményeket.

Bár a Törökbálinti Focisulit sikerült legyőzni 2-1 arányban Balázs Boti és Hujbert Boti egy-egy góljával, a későbbi – teljesen megérdemelt – torna győztes Mészöly Focisuli ellen 1-0-s vezetés után 4-1-re alul maradtunk. A csoport második helyéért vívott ádáz harcban aztán a Kőbányáért Egyesület 2006-os csapatát újra sikerült legyőznünk 2-1 arányban, sajnos a gólszerzőkre nem emlékszem, hozzászólásban lehet jelezni… J

A siker azt jelentette, hogy elődöntőt játszhattunk a Kőbányáért Egyesület 2005-ös csapatával. Bár ellenfelünk nem kifejezetten képviselt nagyobb játékerőt, mint Mi, végül kikaptunk tőlük, így a bronz meccs volt számunkra az utolsó derbi – a Halásztelek ellen.

A torna utolsó meccse arról is döntött, hogy pozitív, vagy negatív irányba billen a győzelmek és vereségek mérlege, továbbá arról is szólt, hogy akasztanak –e a nyakunkba valamilyen érmet…

Láss csodát… Sikerült!!! Nem is akárhogyan!

Az első gól tulajdonosa Vass Levi volt emlékeim szerint, aki egy oldalberúgást lőtt kapura, a kapus pedig az edzői utasítás ellenére bevédte a játékszert. Aztán nem sokkal a vége előtt Enikő döntötte el a bronz érem sorsát! Igen, nem vicc, nem csalás, nem ámítás. Papp Enikő odaállt egy megítélt szabadrúgáshoz, majd irgalmatlan erővel a sorfal feje fölött a kapuba bombázta a labdát! Óriási gólt láthattunk, majd óriási örömöt, boldogságot az arcokon!

Gratulálok az egész csapatnak a törökbálinti, majd a kispesti hozzáállásért, hiszen 9-10 meccset ebben a korban sem piskóta lejátszani…

A Húsvét Kupán a házi gólkirályunk talán Hujbert Boti lett, de Balázs Boti, Vass Levi, Papp Enikő is feliratkoztak a góllövő listára, amiért mindenképpen gratulálok!

Külön kiemelnék néhány dolgot…

Hujbert Boti hetek óta pazar teljesítményt nyújt, csodás cseleket mutat be, valamint úgy látom, hogy a góllövő cipőjét is megtalálta. Egy-két találata már-már felnőtteket megszégyenítő volt… Balázs Boti is sokkal megbízhatóbban, bátrabban játszott, aminek eredménye is volt, viszont ami meglepetést okozott, hogy agresszívebben, harciasabban védekezett, amit nem igazán szoktam meg tőle! A többiek hozták a megszokottnál kicsit jobb játékot, ami persze nem jelenti azt, hogy nem voltak hibák…

















|